Főmenü
Keresés az oldalon
Mit? Miért? Hogyan?
| Mi is az az oldott oxigén? |
| Az oldott oxigén (más néven „DO”) fogalma a vízben vagy a vizes oldatokban található szabad molekuláris oxigéntartalomra vonatkozik. Az oxigén a légkörben található levegőből, levegőztetés útján, a vízben található szennyeződés folytán vagy a fotoszintézis eredményeként kerülhet a vízbe. Az oldott oxigéntartalom ismerete azért fontos, mert a vízminőséggel összefüggő egyik legfontosabb paraméter, illetve mert hiánya a vízi élet pusztulását okozza. |
| Kinek és miért lehet szüksége az oldott oxigéntartalom mérésére? | ||
| A honlapunkon bemutatott mérőműszerek felhasználási területeit a lent látható ikonok jelzik. | ||
 | Laboratóriumok, oktatás Kutatás, minőségbiztosítás, oktatás, élelmiszeripar, gyógyszergyártás, stb. | |
 | Ipar Folyamatirányítás, hűtőtornyok, felületkezelés, stb. | |
 | Környezetvédelem Vízminőség-vizsgálat, a szennyeződés mértékének kimutatása. | |
 | Vízkezelés, vízgazdálkodás, illetve uszodák és fürdők A vízminőség egyik fontos jelzője az oldott oxigéntartalom. | |
 | Akvarisztika és halgazdálkodás A vízi élet egyik fontos feltétele a megfelelő oxigéntartalom biztosítása. | |
 | Borászat Az oldott oxigéntartalom fontos szerepet tölt be a borkészítés egyes szakaszaiban. | |
 | Élelmiszeripar Az oldott oxigéntartalom az élelmiszeripari minőségbiztosítás fontos paramétere. | |
| Az oldott oxigén-mérések alapelve (azaz mit is mérünk pontosan) | ||
 | ||
| Az oldott oxigén koncentrációjának elektrokémiai méréséhez egy katódra, egy anódra, elektrolit-oldatra és egy gázáteresztő membránra van szükség. A katód az oxigén felhasználásával részleges nyomást hoz létre a membrán felületén. Ezután az oxigén az elektrolit oldatban diffundál, azaz „feloldódik". A módszer lényege a vízben található oxigén nyomásának mérése. A polarográfos vagy Clark-cellás metódus | ||
| A Clark-cella lényegében egy amperometriás cella, amelyet 800 mV körüli értéken polarizálnak. A cellát általában egy Ag/AgCl és egy nemesfém (például arany, platina vagy palládium) félcella (azaz egy elektród) köré építik. Az oxigén redukciója 400 és 1200 mV között történik, ezért van szükség 800 mV értékre, amelyet egy külső áramforrás biztosít. A használt elektrolit KCl vagy KBr. A módszer hátránya a lerakódás kialakulása az elektród felületén, illetve a használat előtti „bemelegedési idő”. A galván cellás metódus A galván szonda fontos előnye a Clark-szondával szemben, hogy használata nem igényel külső áramforrást, helyette eltérő fémekre van szükség. A két fém között elektrolit jelenlétében elektromotoros feszültség jön létre, amelynek hatására oxigén redukálódik a katódnál. Ólom és arany vagy ólom és ezüst használata esetén a feszültségkülönbség megközelítőleg 800 mV. A viszonylag stabil reakció során nem képződik bevonat az anód felszínén. Víz is keletkezik és nem csökken az elektrolit-oldat mennyisége, ez pedig elméletileg azt jelenti, hogy nem szükséges az elektrolit újratöltése. A galván cella lényegében egy önpolarizáló amperometriás cella, amelynek révén a szonda mindig készen áll a használatra bármilyen bemelegítési idő nélkül. Az oldott oxigén-mérések szempontjai A vízben oldható oxigén mennyiségét három tényező határozza meg, ezek a víz hőmérséklete és sótartalma, illetve a légköri nyomás. Az oxigénmennyiség nő a hőmérséklet csökkenésével (a hideg víz több oxigént képes felvenni), illetve a víz sótartalmának csökkenésével (az édesvíz több oxigént képes feloldani, mint a tengervíz). Az oxigénmennyiség csökken a légköri nyomás csökkenésével (a víz által felvett oxigén mennyisége kisebb magasabb tengerszint feletti magasságon). | ||